Késő őszi vagy inkább kora téli endurózás
Sokan lerakják a tél beálltával a motort és sokan csak épp ilyenkor veszik elő. (Remélem, hogy neked is feltűnt, hogy ez mekkora marhaság... még, hogy sokan ilyenkor veszik elő...) Na, de hagyjuk a gondolkodást másra - mondjuk azokra, akik a mostani invitálásomra úgy reagáltak
, hogy még meggondolják... ;) Szóval valami bölcs ember mondta vala: Gondolkodás a tett halála - vagy lehet, hogy nem ezt mondta. De én ezzel értek egyet.
Így aztán amikor Levi felvetette, hogy a két héttel ezelőtti gurulásunk izomlázát már kellően kipihente, mi lenne ha újra naki vágnánk? - Szóval lehet erre nemet mondani? Megnéztem az előrejelzéseket és nem mondtak semmi elkeserítőt. Maximum 8°C és minimum 4°C... ezt nevezem én tökéletes időnek. Az eső valószínűsége végig 50% alatt... tehát inkább nem esik, mint igen... Még szép, hogy megyünk!
Robi szétkapta a motorját - téli nagy karbantartás... Csak így magunk közt: Te vagy én mondjam el neki, hogy a tél az akkor van, amikor leesik a hó?? ;)
Gábor meg már megint túl vállalta magát - egyszer a meló fogja a sírba vinni, ha így folytatja.
Szóval ismét ketten maradtunk Levivel. Aztán Gábor megpendítette, hogy Bálint is érdeklődött erre a hétvégére... Oh... alakulunk. S mivel Bálint makói, így azonnal összekötöttem azzal az infóval, hogy Regál is jelezte, hogy Józsi barátja (aki Attila, csak nekem nincs névmemóriám) is szívesen jönne egyszer (újra) velünk. Így jeleztem Bálintnak, hogy szólhatna Józsinak is, mire ő szólt Attilának... Ej...
Reggel 4-en vágtunk neki a világosi várromhoz felvivő zerge ösvénynek. Lendületünket leginkább az akasztotta meg, hogy az első sziklás bukdácsolás környékén lerúgtam a GPS-emet, aminek hiányát persze csak a várnál vettem észre. Mehettem vissza. Szerencsére Levi épp ott állt meg szétnézni - és már hozta is. Szerencsénk volt.
Kezdtünk egy kis ismerkedős erdőzéssel - szépen lájtosan. Olyan ráhangolósan... Aztán kicsit meredekebben, kicsit sarasabban... Attila elég sokat szenvedett az állandóan kipörgő hátsó kerék miatt. Megnéztük a guminyomást: 0,7 bár... ez akár jó is lehet. De azért leengedtünk neki 0.5-re - biztos, ami tuti alapon (hát persze, hogy volt nálunk digitális nyomás mérő... még szép... terepezni mentünk vagy mi a szösz?).
A következő nagyobb meredélynél Bálint lement segíteni felhozni Attila motorját - mi a dombtetőről néztük végig az akciót és feltűnt, hogy bizony Bálint alatt sem muzsikált túl meggyőzően Attila EXC-je. Lehet, hogy nem is Attilával van gond? ;) Megnéztem a gumit - kemény. Megmérték: 0,5... Jó, akkor szarunk a számokra és engedünk belőle. Addig engedtük, amíg kézzel kicsit be lehetett már rogyasztani egy-egy bütyköt a tetején...
És Attilát mintha kicserélték volna. Jött, ment - tette a dolgát. Na, ennyit az állva motorozásról, a helyes testtartásról, a terhelésről és a többi nagyon bölcs dologról. Egy jól beállított guminyomással úgy látszik simán fel lehet menni az eddig reménytelennek tűnő helyeken is. Attila innentől végig mosolyogta a túrát - bár tény, hogy az előtte eltöltött egy óra alatt leginkább azon gondolkodott, hogy hogyan kéne lepattannia... ;)
Eljutottuk a kempingig is, ettünk... ittunk... dumáltunk.
Majd fordultunk vissza. Útba ejtettünk egy-két már ismerős meredekebb, technikásabb részt is. Megküzdöttünk a sárral és nyertünk. Már-már felelőtlenül bevállalósakká kezdett válni a banda. Például egy nagy és sötét fenyőerdőn lefelé ereszkedve szemünk sem rebbent az előttünk bóklászó 30-40 vad malac láttán - szerencsére az övéké igen. Szóval olyan meredélyen ereszkedtünk alá, amelyen nagy valószínűséggel nem tudtunk volna felmenni - és persze halvány gőzünk sem volt arról, hogy mi vár ránk a mélyben. És bizony ott egy nagyon szűk, nagyon járatlan patakmeder fogadott minket. A túloldalán megmászhatatlan partfallal. Kénytelenek voltunk a nyálkás saras oldalfalon leszállva beleereszkedni a mederbe (na, itt se fogunk visszamenni...) és az aljába megküzdeni a bedőlt fákkal.
Jó volt, szép volt... kellett ez.
Itthon persze lemostam a gépet. Vége az évnek?
Elnézve a jövőheti előrejelzést - nem hiszem, ;)
Videó:
{jcomments on}