Életjel...

Hát hogy is mondjam... Az utóbbi túráink alkalmával valahogy "jóllaktunk" - meg persze a családi túrák és természtesen a "jobban élünk, mint 4 évvel ezelőtt" is keményen beleszólt az időbeosztásunkba. Egy a lényeg: egy hónap kihagyás után ismét nyeregbe pattantunk - irány Románia, irány a hegyek!

Úgy volt, hogy többen leszünk, de végül reggel mégis csak hárman serénykedtünk az autó körül. Összeségében nem bántunk - legalább tuti, hogy olyat motorozunk, amilyet akarunk.

A magam részéről egy kicsit izgultam (áh, dehogy...), hogy vajon milyen lesz a kis Beta Alp 4.0-val együtt motorozni a "kemény maggal", mert azért valljuk be őszintén - ha többen megyünk, többet állunk, várunk, kerülünk, pihenünk... Ellenben a három főnél nincs mese - menni kell és kész. A múltkori tapasztalatok alapján azért beraktam egy 18-as belsőt, hiszen a gyári vakszelep nevetséges szereplését csak részben sikerült orvosolni.

Nekivágtunk.

Ha röviden szeretném összefoglalni, akkor azt kell, hogy mondjam - jó volt...

Ha kicsit hosszabban, akkor nagyon jó volt... - és igazából érjétek is be ennyivel! Egy iszonyatosan jót motoroztunk. Igaz, hogy reggel 10 és este 18 között "csak" 64 km-t mentünk. Na, de milyen 64km-t? ;) Még most is többen szóvá tették, hogy a fülemig ér a szám... Sajnos a pihenők, megállók hiányában egyáltalán nem volt lehetőségem elővenni a fényképező gépet.